Makovecz Imre szerint a házak falai a földből nőnek ki, a tető pedig az égből ereszkedik alá. Mindig jelet tett oda, ahol az Ég a Földdel találkozik. 

A mátészalkai Képes Kávéház homlokzatára az „Isten szemét” tette. Ez egy ősi magyar népi díszítőművészeti elem, amelynek alapját a búzaszem adja. 

A paraszti világban a búzát magnak hívták, ha elvetették s abból új élet nőtt ki. De szemnek, ha az táplálékul szolgált és kenyeret sütöttek belőle. Egyes helyeken a búzaszemet megkettőzték és „Isten szemének” nevezték, ami táplál, véd, oltalmaz, megtart, őriz. 

Makovecz Imre tudta azt is, hogy Mátészalka a fény városa, ezért 21 kandeláber-oszlopdísszel rakta körbe a kávéházat. A díszek felső része a fényudvar, amelyet éjszaka a szarufák végein felgyulladó lámpák világítanak meg. 

Az ablakban áll Bíró Lajos alkotása, a Mécsestartó fiú szobra is, ami Mátészalka szimbóluma lett.