Ha bármiféle hajlékot épít az ember, annak a folyamatnak drámának kell lennie. Tudnia kell kőművesnek, ácsnak, festőnek, asztalosnak, hogy kik, miért és hogyan lakják, használják majd azt a házat, amelyet ő a két keze munkájával készít. Ha bír ezzel a tudással, lélekben már velük van, értük, miattuk dolgozik. Makovecz Imre folyamatosan erről a drámáról beszélt, ezért a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy a kávéház első vendégei 2021. november 28-án, advent első vasárnapján éppen azok az építők voltak, akik – mert mindent tudtak a kávéházról és a Mesterről – úgy érezték, szinte már a szívükhöz nőtt ez a különlegesen szép épület. A szervezők, a Művészetbarát Egyesület kis csapata az „Építők Ünnepének” nevezte el ezt az eseményt, amelyen a kávéház „szellemi tulajdonosa”, Pénzes Ottó mesélt – pontosan úgy, mint az építkezés idején, gyakran a munkafolyamatokat is feltartva – Makovecz Imréről, a szerves építészetről, a kávéház szimbólumairól, a belső terek harmóniájáról, és arról a szellemi erőről, ami ezekben a terekben összegyűlt. Az építők köszöntésére maga dr. Hanusi Péter, Mátészalka polgármestere vállalkozott, s a magyar kormány részéről dr. Sölch Gellért, stratégiai ügyekért felelős államtitkár helyettes méltatta azt a kiváló munkát, amelyet a különböző szakmák képviselői elvégeztek. Az építők tiszteletére adott fogadáson két koccintás között megrendült, el-elcsukló hangú „szakik” meséltek az átélt élményeikről, különleges találkozásaikról, s arról, hogy ilyen fajta megbecsülésben eddig még nem nagyon volt részük.
