Szabó Sándor cukrászmester, kifejezetten a Képes Kávéház és annak vendégei tiszteletére készített süteményének neve: Kávéházi szeglet.
Történt ebben az esztendőben, hogy ennek a süteménynek nem volt neve. Gondolt egyet a cukrászmester és elküldött jónéhányat a Polgármesteri Hivatalba…csak úgy kóstolóba. Hozzátette azt is, hogy egy nevet viszonzásul jó néven venne. Hiszen mégiscsak Mátészalkához kötődik ez a sütemény.
A Hivatal épületében éppen képviselő-testületi ülés zajlott, amelynek végeztével
dr. Hanusi Péter polgármester úr feltálaltatta a finomságot. Ízlett bizony mindenkinek, csak úgy csettintgettek az atyafiak. Kis idő elteltével az egyik képviselő küldött is egy levelet a város első emberének címezve.
Abban ez állott:
„Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselőtestület!
Névadó ötletem Szabó Sándor mestercukrász új süteménykreációjához, KÁVÉHÁZI SZEGLET.
Formailag szögletes, sarokra is asszociálható alakú. Rétegeinek sokszínűsége gyermekkorom könyves sarkára emlékeztet, ahogyan a polcra pakoltuk a más-más színű könyveket. Ízében gazdag, picit füstös, a szilva miatt pikáns, melyet remekül tompít a csokiréteg és a mousse, akár a hajdani kávéházak füstös, buja, titkos zugai, ahol össze lehetett bújni egy csókra, egy lopott ölelésre… Szerintem, ha József Attila élne, megkóstolná és elégedetten nyalná meg a szája szélét…
Tisztelettel: Dr. Varga Sándor, képviselő, mátészalkai lakos.”
