Tavasszal, nyáron és kora ősszel a kávéház legnépszerűbb helye a Szalkai László térre nyíló terasz. Itt még a kisgyermekes szülők is nyugodtan szürcsölgethetik a kávéjukat, kóstolgathatják az egyéb finomságokat, hiszen a mini játszótéren teljes biztonságban ugrálhatnak, hintázhatnak csemetéik. Ha valakinek itt a város szívében az a kérdés jutna eszébe, hogy vajon miért pont Képes Géza és Szalkai László neve fémjelzi ezt a központi helyet, akkor egy kicsit hosszabb válasszal állhatunk rendelkezésére.
Mátészalkai legjelentősebb szülötteiről van szó, akik között a több mint 430 év korkülönbség ellenére olyan erős szellemi kapcsolat feszül, hogy azt a ma itt élők tapintható, látható formában is igyekeztek megjeleníteni.
Mindketten költők, ami ugye a legmagasabb rendű létforma, s amihez még vegyük hozzá azt is, hogy Szalkai László, Magyarország főkancellárja, a mohácsi csata hőse főpap, esztergomi érsek is volt. Szalkáról az útjuk Sárospatakra vezetett, ahol felvértezték magukat a kor legmagasabb szintű tudományával, de mindketten tudták az is, hogy mivel tartoznak a hazájuknak. Képes Géza párhuzamos életükről verset is írt Valami indul – Szalkai László emlékezete – címmel, amelynek sorait ügyes kezek gránitba véstek és a Képes Kávéház teraszától induló sétány kövei közé illesztettek. A versúton haladó néhány perc után a tér másik oldalára érkezik, ahol a költemény utolsó mondata már egy monumentális szobor talapzatán olvasható s amelyen nem más, mint Szalkai László impozáns alakja áll bronzba öntve. (A testvéröccseit, Szalkai Balázst és Szalkai Mártont is felvonultató mű természetesen Bíró Lajos alkotása.)
Így jött létre a XXI. század elején a két kiemelkedő szellemi nagyság között egy amolyan spirituális kapcsolat, amelynek ereje talán az egész teret betölti.
